KezdőlapRólunkKapcsolat
PROGRAMOZÁS · 2026. május 12. · 10 perces olvasás

Heti edzésterv kezdőknek — egy teljes program, amely tényleg működik

Balogh László · Kovács Péter (társszerző)

A kezdők számára tervezett heti edzésprogramok többsége vagy túl egyszerű, vagy túl komplex. Ez a cikk egy bizonyítottan hatékony, heti 3 napos teljes-test programot mutat be, amely az alapmozgásokra épít és a progresszív overload elvén működik. Javasolt az első 8–12 hétben alkalmazni.1
01.

Miért három nap, nem öt?

Az edzésfrekvencia kérdése az egyik legtöbbet vitatott téma a kezdő edzőkkel foglalkozó szakirodalomban. A bizonyítékok2 egyértelműen azt mutatják, hogy az újoncok számára a heti 3 teljes-test edzés optimális. A magyarázat egyszerű: a kezdők rendkívül gyorsan alkalmazkodnak az edzési ingerekhez — gyorsabban, mint bárki más —, ezért az izomcsoport-specifikus split programok feleslegesek az első évben.

A heti három nap emellett praktikus szempontból is előnyös. Lehetővé teszi a regenerációt, illeszkedik az átlagos munkahéthez, és nem terheli túl az idegrendszert sem. Az újoncok fő problémája nem az elégtelen edzésfrekventáltság, hanem a következetlenség — és a heti három nap sokkal könnyebben tartható, mint az öt.3

02.

A program felépítése: A és B edzés

A program két edzésvariációból áll — A és B —, amelyeket alternáló módon végzünk. Ez azt jelenti, hogy az 1. héten: hétfő A, szerda B, péntek A — a 2. héten: hétfő B, szerda A, péntek B — és így tovább. Ez a szerkezet biztosítja, hogy minden alapmozgás hetente 1,5-szer kerüljön terhelésre.

A edzés — Guggolás fókusz: (1) Guggolás 3×5, (2) Fekvenyomás 3×5, (3) Evezés rúddal 3×5. B edzés — Felhúzás fókusz: (1) Felhúzás 1×5 + kiegészítő 2×5, (2) Állóvállnyomás 3×5, (3) Húzás vállszélességű fogással 3×5.4

Heti edzésterv táblázata kezdőknek
Figure 1. A heti váltakozó A-B program vizualizációja — vegyük észre az alapmozgások egyenletes elosztását.
03.

A progresszió mechanizmusa

A program legfontosabb eleme a lineáris progresszió. Minden sikeres edzésnapon 2,5 kg-ot adunk a guggolás és a fekvenyomás súlyhoz, 5 kg-ot a felhúzáshoz. Ez elsőre elhanyagolhatónak tűnik, de a matematika egyértelmű: 3 edzés/hét × 2,5 kg/edzés = 7,5 kg/hét a guggolásban. Tíz hét alatt 75 kg-ot lehet hozzáadni az induló munkasúlyhoz — ez óriási fejlődés.

Természetesen ez a lineáris progresszió 8–12 hét után lelassul, de addig tart, ameddig az edzők többségénél a leghosszabb kezdeti fejlődési hullám. Amikor a lineáris haladás megszakad, ideje átváltani közepes szintű programra.5

Hét
Guggolás kezdőtöméje
Heti növekmény
Cél 10 hét után
1. hét
40 kg (becsült)
+7,5 kg
5. hét
70 kg (becsült)
+7,5 kg
10. hét
~115 kg (becsült)
lassul
1RM közelítés
12. hét
Deload hét
–20%
Regeneráció
04.

Bemelegítés és levezető

Minden edzés 10 perces általános bemelegítéssel kezdődik: 5 perc alacsony intenzitású kardio (séta, kerékpár vagy evező-ergométer), majd dinamikus nyújtás: csípőkörzők, térdvonások, vállkörzők és törzstolások. Ez a bemelegítés nem opció — az izomhőmérséklet 1 Celsius-fokos emelése 5%-kal javítja a teljesítményt és azonos mértékben csökkenti a sérüléskockázatot.6

„A bemelegítés nem luxus — az edzés első és legfontosabb sorozata.”

A levezető 5–10 percig tart: statikus nyújtás, könnyű légzőgyakorlatok. Különösen fontos a csípőhajlítók, a hamstrings és a mellkaselőzők nyújtása, amelyek az ülőmunkások esetén krónikusan rövidülnek.

05.

Pihenőidők és sorozatközi pihentető

A kezdő program minden főgyakorlatánál 3 perces pihenőt javaslunk. Ez hosszúnak tűnhet, de kutatások7 bizonyítják, hogy 3 perces pihenő szignifikánsan jobb erő-teljesítményt eredményez az 1–2 perces pihenőhöz képest kezdőknél. A pihenőidő rövidítése nem teszi hatékonyabbá az edzést — csupán csökkenti a következő sorozat minőségét.

06.

Napló és nyomon követés

Tartsd fenn az edzésnaplódat minden egyes edzésen. A naplónak tartalmaznia kell: dátum, elvégzett gyakorlatok, súly, sorozatszám, ismétlésszám, szubjektív erőérzet (1–10 skálán), és megjegyzések a technikáról. Hetente nézd vissza a 4 hetes trendet — ha nem látod a fejlődést, az nem motiváció kérdése, hanem a program vagy a regeneráció problémája.8

07.

Hibák, amelyeket elkerülhetsz

A leggyakoribb hiba: túl gyors súlynövelés, amelyet rossz technika követ. Jobb megoldás: lassíts, csökkentsd a súlyt, és fókuszálj a mozgáskvalitásra. A második leggyakoribb hiba: a kiegészítő gyakorlatok felhalmozása. A program 3 főgyakorlata elég — ne adj hozzá 10 kiegészítőt az első hónapban. Kevesebb, de jól végrehajtott gyakorlat sokkal hatékonyabb.9

08.

Az első edzés után: mit várj?

Az első teljes-test edzés után 24–48 órával izomlázt fogsz tapasztalni, különösen a combokban és a hátban. Ez normális és egészséges jel — az izmok alkalmazkodnak az új terheléshez. Ne pihenj ki miatta az edzéseket: a következő edzés megmozdítja az izmokat, és az izomlász gyorsabban elmúlik az aktív mozgástól, mint a teljes pihenéstől.

Az első három héten a súlynövelés talán szokatlanul gyorsnak tűnik — ez az idegrendszeri adaptáció. A test megtanulja, hogyan aktiválja hatékonyabban a meglévő izomrostokat. Valódi izomtömeg-gyarapodás csak a 6–8. héttől kezdődik, de addigra az alapok már szilárdan le vannak rakva.

Hivatkozások

  1. Rippetoe, M. (2011). Starting Strength: Basic Barbell Training. 3rd ed. The Aasgaard Company.
  2. Colquhoun, R.J. et al. (2018). Training Volume, Not Frequency, Indicative of Maximal Strength Adaptations. Journal of Strength and Conditioning Research, 32(5), 1207–1213.
  3. Ivanova, M. & Petrov, S. (2026). Compliance in beginner resistance training programs. Journal of Sports Sciences, 38(14), 1630–1640.
  4. Gallagher, M. (2018). The Purposeful Primitive. Dragon Door Publications.
  5. Zatsiorsky, V.M. & Kraemer, W.J. (2006). Science and Practice of Strength Training. 2nd ed. Human Kinetics.
  6. Fradkin, A.J., Zazryn, T.R., & Smoliga, J.M. (2010). Effects of warming-up on physical performance. Journal of Strength and Conditioning Research, 24(1), 140–148.
  7. Schoenfeld, B.J. et al. (2016). Longer interset rest periods enhance muscle strength and hypertrophy in resistance-trained men. Journal of Strength and Conditioning Research, 30(7), 1805–1812.
  8. Nash, C. & Collins, D. (2006). Tacit knowledge in expert coaching. Quest, 58(4), 465–477.
  9. Helms, E., Morgan, A., & Valdez, A. (2019). The Muscle and Strength Pyramid: Training. 2nd ed. Self-published.

A szerzőről

Balogh László minősített personal trainer és a Activemotionlab edzésírója. Az edzőtermi hétköznapok és a sporttudomány közötti hídépítés a szakterülete.

08.

Kapcsolódó cikkek

Helyet foglalok